2008 májusa nehéz hónap volt sok szempontból, de kezdem rögtön a legelején. Egy hétre elutaztam Vancouver-be, munka ügyben. A munka nagyon fontos volt nekem és Charlie sokszor fejezte ki nem tetszését a hosszú úttal kapcsolatban. De nem érdekelt vagyis a véleménye érdekelt és tudtam azt is, hogy örül a szakmai sikereimnek, de magammal is kellett foglalkoznom. Neki ott van a felesége, én csak a második vagyok...legalább a munkámban lehessek az elsők között....Az elutazás előtti este - szokás szerint - msn-en dumáltunk. Megvártam a beszélgetés végét aztán úgy döntöttem meglepem. Neki rosszabb lesz a következő egy hét, hiszen minden itt marad, minden rám emlékezteti. Hova meneküljön a hiány elők?! CSak a gyerekeibe tud vagy a borzalmas házasságába...de mint tudjuk a felesége elől már 10 éve menekül mások karjaiba, hátha valahol rátalál az igaz szerelem (így is lett:)))
Ezt a levelet írtam neki, miután már szinte biztos voltam benne, hogy kikapcsolta a gépét. Ez azért volt fontos, mert mindenképp azt akartam, hogy akkor olvassa el, amikor én már a felhők felett repülök. Biztos, ami biztos még írtam neki egy "jóéjszakát" sms-t, aztán tollat illetve billentyűzetet ragadtam :) Azt tudtam, hogy reggel nem lesz ideje email-eket nézni, mert elviszi a gyerekeket iskolába és utána jön értem, mert ragaszkodott hozzá, hogy ő vigyen ki. Az autóban pedig kaptam még egy aprócska meglepetést: egy szerencsecsomagot!!!
KÉPPP
Ebben a kis dobozban ott volt a kisbéka, amit megcsókoltam és lett belőle egy hercegem. A békának herceg illata volt. Benne volt még egy medál, ami nagyon közel állt hozzá, egy négylevelű lóhere, egy szerencse penny és egy kép róla :) Ismét könnyekig hatódtam...sokadszorra. Mindig tudott olyan meglepetést okozni, hogy elsírjam magam. Charlie minden tekintetben a legcsodálatosabb apa, férfi, társ, szerelem és barát!!!!
Ezek után duplán örültem, hogy megírtam a levelet neki... Bár láthattam volna az arcát, miután a reptérről hazaérve szomorúan leül a számítógépe elé, hogy dolgozzon és ott várja egy szerelmes e-mail:
| feladó: | |
||
| címzett: | |||
| dátum: | 2008. május 4. 23:20 | ||
| tárgy: | :-) |
| feladó: | |
||
| címzett: | |
||
| dátum: | 2008. május 5. 13:43 | ||
| tárgy: | RE: :-) |
Köszönöm, köszönöm, köszönöm J
Imádlak
Remélem minden oké, most amikor ezt olvasod, jól utaztál, jó a hotel és vidám vagy
Rettentően hiányzol, már most (amikor 2 órája váltunk el L )
Szeretlek!
Vigyázz magadra és legyél nagyon ügyes
Lélekben veled vagyok és minden (para és mentális) erőmmel segítelek!
Olyan anyagot fogtok csinálni, hogy mindenki beájul majd…
Imádlak végtelenül, halálosan, szenvedéllyel… tudod J
Légy jó!
Csók
(és mégegyszer köszi a levelet… sokat adott J )
Nagyon nehezen viselte a különlétet. Szinte mindennap feltöltötte a mobilomat, mert a roaming miatt roham tempóban fogytak róla a forintocskák. Nekem egy picit könnyebb volt, mert reggel 9-től este 6-ig dolgoztam folyamatosan. A cigi szüneteimben az sms-eire válaszoltam, ebéd szünetben az email-jeire, de amikor hulla részegen, sírva hívott telefonon, nem tudtam, hogy örüljek vagy vele sírjak...Alig hittem el, hogy ennyire nagyon szeret...
