A taxiban máig nem tudom, hogy hogyan történt. Egyszer csak egymásra néztünk, odahúzta a fejem, én pedig már egyáltalán nem ellenkeztem, hanem hagytam, hogy megcsókoljon.
Hosszú perceken keresztül csak csókolóztunk. Finoman, vadul, szerelmesen, édesen és naná, hogy más is történt a taxiban, de azt itt nem részletezhetem, mert az bizony csakis 18 éven felülieknek való :) Az biztos, hogy épp eleget ittunk ahhoz, hogy ne foglalkozzunk azzal mit is gondol a taxis és azzal sem, hogy vajon helyes-e amit teszünk. Csak éltünk a pillanatnak. Nagyon éltünk! Annyira nagyon, hogy szerintem a taxis életében nem volt még annyira zavarban, mint azon az úton.
Dunaharasztiban már szintén csak pangás volt, lecsengőben volt a házibuli, úgyhogy elindultunk vissza a taxihoz...csak közben megálltunk minden egyes fánál, meg oszlopnál egy ölelésre vagy egy csókra. Bújtunk egymás nyakába, ruhájába, de a legkeményebb pillanatok amikor mélyen egymás szemébe néztünk szótlanul. Mintha egymás lelkébe néztünk volna. A taxiban visszafelé szintén nem sokat dumáltunk. Szorosan egymáshoz bújva csókoltuk egymást ahol csak értük. Az út alig tűnt hosszabbnak 4-5 percnél, pedig vagy 20 percen át utaztunk, mire visszaértünk a szórakozóhelyre, ahonnan indultunk.
Ott kifizettük a taxit, aztán visszamentünk a party-ra konstatálni, hogy ennek a bulinak is vége van. Csak hogy az idő még nagyon fiatal volt - kb. fél kettő volt - és mi még nagyon nem akartunk hazamenni. Autóba nem ülhettünk, mert ahhoz túl sok sör és gin-tonik fogyott. Úgyhogy abban maradtunk, hogy az autóban beszélgetünk még egy kicsit. Persze volt hivatalos dumánk is. Sakk-készlet és bélyeg-gyűjtemény hiányában azért maradtunk együtt, hogy meghallgassuk Zagar lemezét. A Wings of Love azóta is szerelmünk himnusza és akárhányszor meghalljuk eszünkbe jut ez az este. Na meg akkor még nem sejtettük, hogy a dalszöveg mennyire nagyon igaz lesz a mi kapcsolatunkra:
Wings of love at the end
Will give us shelter again
We're gonna hide under
When our protest is over
With our answers unsaid
We will walk hand in hand
We won't talk, we won't cry
We'll be just sharing what's left of us
(Ez a dal békülésre is tökéletes :) ha valamin összebalhézunk számtalanszor előfordult, hogy beültünk a kocsiba és megszólalt ez a dal, mi meg csak egymásra mosolyogtunk és elszállt minden gondunk:) (...ideig-óráig vagy épp a következő bírósági papírig...)
